Az első zuglói Operett Gála, 2025 április 13.
A zuglói Columbus utcai iskola nagyterme dugig megtelt április 13-án délután.
Az első zuglói Operett Gála nagyon-nagy siker aratott a lelkes közönségnél. A zuglóiak rajonganak az operett műfajért és nem kisebb mértékben a Zuglóban élő Lukács Anita művésznőért.
A Gála program összeállításában, részletek csendültek fel a legkiválóbb magyar operettszerzők műveiből a Budapesti Operettszínház és a Magyar Állami Operaház kiváló művészeinek előadásában.
A délutáni operettgála főszereplői voltak:
-Lukács Anita a Budapesti Operettszínház primadonnája
-Szendi Szilvi a Budapesti Operettszínház Honthy díjas szubrettje
-Boncsér Gergely a Magyar Állami Operaház 2021-ben Magyar Arany Érdemkereszttel kitűntetett operaénekese
-Laki Péter a Budapesti Operettszínház Honthy díjas vezető táncos
komikusa
-Peller Károly a Budapesti Operettszínház Honthy és Rátonyi Róbert díjas táncos komikusa
A délutáni operettgála táncművészei voltak: Sautek Dóra, Sik-Dénes Zsuzsanna, Schlégl András és Sik Milán a Budapesti Operettszínház táncművészei.
Az operett szó eredetileg kis operát jelent, amelyben a párbeszédek énekszámokkal és táncbetétekkel váltakoznak.
De hogy mi is igazán az operett, és ezen belül a magyar operett? Könnyed, fülbemászó, de operai igénnyel megírt dallamokkal átszőtt történet, sok humorral – amelynek központi témája a szerelem, mégpedig az őrült szerelem. Párizs, Bécs és London színházai is játszottak operettet, de a ma ismert, ma játszott formáját, megerősítve a legnagyobb sikereket kiváltó táncos-komikus – szubrett-vonallal, a magyaroknak köszönhetően nyerte el. A kutatók szerint nincs olyan perc, amikor valahol a világon, filmen, színpadon, rádióban vagy televízióban fel ne csendülnének magyar szerzők operett-melódiái, köszönhetően Lehár Ferencnek, Ábrahám Pálnak, Huszka Jenőnek, Jacobi Viktornak, Eisemann Mihálynak, Szirmai Albertnek, Fényes Szabolcsnak, Lajtai Lajosnak és természetesen legfőképpen Kálmán Imrének!
A műfaj gyorsan meghódította az Osztrák-Magyar Monarchiát, a társadalom minden rétegében népszerű lett, a kevésbé művelt tömegektől a nagypolgárságon és értelmiségen át a művészekig. Közben persze át is formálódott: az operett a Monarchia nemzetiségeinek zenéjéből és táncaiból – mint a valcer, polka, mazurka, csárdás, verbunkos és cigányzenéből – merített.
És mindezeknek a szerzőknek és az előadó művészeknek köszönhetően lett a XXI. században az operett műfaja hivatalosan is: Hungarikum!
